HTML

Ünnepek előtt és után

2013.12.28. 07:49 Bubu58

Eltelt némi idő, nem mondhatni, hogy gyakori vagyok az írásban. De hát ez van. Vagy írok, vagy dolgozok. Így az ünnepkörrel megnövekedett a szabadidő, hát gyakorlom írói vénám-

Márt csak azért is, ilyentájt van idő a beszélgetésre, gondolatcserére. Ennek kapcsán futottam össze óvónő barátnőmmel, és hallgattam meg sirámait. Mindig is izgatott a "kulisszák" mögötti világ, de amit mesélt az inkább megdöbbentett és elkeserített. Hosszú ideig próbált szakmájában elhelyezkedni, de már most azt fontolgatja, inkább kilép. A számos bürokratikus szabályzó és követelmény közt elvész a gyereknevelés, mindenre amolyan tűzoltó jelleggel kerül sor. Fáradt és kimerült, reggelente 6 -ra jár dolgozni, mert van egy szülőpár, aki már 6-kor ott toporog a csemetével a kapuban, és ők, akik a legkésőbb viszik is el a gyereket. Egy ilyen alkalommal feltűnően ránézett az órájára, mivel munkaideje már 5-kor lejárt, de abból is főnöki letolás lett. Fáradtan megy munkába, már csak a végét várja. És ez a gyerek még az egész szünidőt is az óvodában töltötte? Minek az ilyennek gyerek? Hogy elmondhassa, van egy, megkap mindent, a tenyeremen hordozom az én aranyom...  Tudom, bennem van a hiba.

Ahogy hallgattam, egyre az jutott eszembe, amivel nap mint nap találkozom a plakátokon: "Magyarország jobban teljesít..." Könyörgöm, hol??? Némiképp hálát adtam a Teremtőnek, hogy a gyerekeim már nem járnak óvodába, de vélhetően az iskolában is hasonló a helyzet. Mert akkor sok mindenről beszélhetünk, de tanításról, oktatásról semmiképp. Ezt támasztja alá az is, hogy a legutóbbi szülőin éppen a az iskola igazgató kifogásolta, hogy a renitens szülők különórákra járatják csemetéiket. Tenném magam is, de hát kelleni kellene, csak nem jut. Minden pénz. Pénzre váltott, vagy megfeleltetett. Minden elanyagiasodott. Belépő az erdőbe, részvétel egy túrán, borító a könyvre, mosoly a tanár arcán, kedvesség a pincértől, és sorolhatnám napestig. És a fizetés jó ha kitart a következő hó elejéig. Eddig sikerült.

Más. Ha már a pénzről ejtek szót. Nem is olyan régen a kormányzat kötelezte a közösképviselőket, hogy ki kell függeszteniük, hogy a társasház(ak) mennyit takarítottak meg a rezsicsökkentés által. Állítólag székesfővárosunkban, Pesten rakták ki, én csak a fotót láttam róla: gáz, víz, villany költségek: - 18 eFt, banki átutalás + 39 eFt, megtakarítás: -11 eFt. Sikamlós a téma, mert a választásokhoz közeledve semmi nincs olyan fontos a mi drága jótevő, asszonyverő, iszákos, részeg politikusainknak, mint hogy nekünk megtakarítsanak. Nézve a fejleményeket, szeretném ha a következő választási ciklus nem 4 hanem 2 év lenne. Lényegesen többet foglalkoznának a választókkal, nem pusztán csak választás előtt. Bár jó előre borítékolható, gyomorforgató lesz a harc a lényegesen kevesebb parlamenti helyért.

Én mindenesetre stílusosan szeretném zárni vélhetően évi utolsó kommentem:

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!!!!

Szólj hozzá!

Üdvözlünk a blog.hu-n!

2013.06.07. 22:38 Bubu58

Hát akkor kérem, az első gondolatok.

Valahol itt valamiféle mottónak kellene lennie, de valahogy nincs semmi frappáns a tarsolyban. No majd csak akad valami érdekes. De erről majd később. 

Hogy miért kezd írni az ember egy blogot? Már annyi keserűség gyülemlik fel benne, hogy nem akarja saját szeretteire zúdítani, inkább átadja a háló széles és nagyobb világába, Mint valami segélykiáltás, vagy hasonló. De vágjunk is bele.

Amiért elkezdem, az egyfajta "bennem van a hiba???" érzés. Valahogy a világ változott, és én meg lemaradtam. Anyagias lett, de nem kicsit. Hogy miért gondolom, hát itt rá a mai példa.

Áll a ház előtt egy meggyfa. Szép terebélyes, és jóízű a gyümölcse is. Mostanság, bár nem volt rá jó az idő, egyre több hódolója akad. Most este egy jól szituált hölgyet sikerült kirángatni alóla, mondván, pusztán csak kóstolni akart. Tegye, de ahogy tette..., kissé szóvá tettem. Hát kaptam is a fejemhez, kifizeti, ha kell, mind öt szemet... Nincs rászorulva. Hát tényleg nincs. Neki van a legszebb házuk az utcában. Ha valakié véletlenül nagyobb, vagy szebb is lenne, azonnal munkások jönnek, és már toldanak-foldoznak, építenek csicsás tetőt, kerti pavilont, de nem ám kocka formát, szép kereket, mert itt az dukál. Hogy "enyém a legszebb" érzés meglegyen. Teheti, ha egy kicsit is nő a Tisza szintje, már dől is a pénz. Katasztrófa gazdagok. Ez is van. Pár éve jön hozzám a férj, levágta a fákat, kell-e az ág, Megköszöntem, én ezzel tüzelek, így minden ilyennek örülök. Nem én kértem, Ő keresett meg. A szemetet, amit beledobált szépen vissza is vittem, a drótdarabokat, olajos, szennyes kesztyűt.Én mentem érte az Ő futóján, én hoztam el, és vittem is vissza üresen. Na most megkaptam, milyen jót tett velem, és lám ez a hála. Hát akkor ez. Nem érzek lelkiismeretfurdalást. Csak halkan jegyzem, akartam is mondani de minek... Múlt héten szórtam meg, mert nem sikerült a rossz idő miatt korábban, rovarirtós permettel. Majd legfeljebb lesz egy kis hascsikarás, 

Akkor most a mi az utcán van, az mindenkié. Végül is ez egy szélmalom harc. majd ha Ők nem, jönnek a rászoruló, diszperzites kisebbségiek, és szedik marok és tonna szám. Törik-zúzzák majd az ágakat, de ez az utolsó év, hogy leápolom a fát. Jövőre bizton nem fogom permetezni, ha viszik is, legfeljebb kukacos lesz. 

Nem vagyok tehetős, vagy éppen sokra sem vittem. próbálok úgy élni, hogy elfogadjam mások dolgait. Nem akarok senki terhére lenne, és ne is erőltetem magam másokra. Vajon tényleg bennem van a hiba? Vagy ez a irtó nagy kapitalizmus, fene nagy szabadság ezt hozza? Hát akkor köszönöm, de nem kérek belőle.

Ennyi mára, folytatás következik...

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása